2017. szeptember 7-én 16.00-18.00 óráig „Diabéteszes láb” címmel tartott szakmai napot az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara a Fizioterápiás Tanszék szervezésében.
Az idei tanév első szakmai rendezvényét Héderné Dr. Berta Edina dékán asszony köszöntő szavai nyitották meg. Dr. Barnai Mária bevezető előadásában a 2-es típusú cukorbetegség és szövődményeinek megelőzésére, az időben elkezdett és rendszeres fizikai aktivitás, és mozgásterápia fontosságára hívta fel a figyelmet.
Dr. Földesi Irén, diabetológus, a Magyar Diabetes Társaság, Diabéteszes Láb munkacsoportjának vezetőségi tagja „A diabeteszes láb ellátása – magyarországi helyzetkép” előadásában ismertette a magyarországi statisztikákat a 2-es típusú diabéteszről, az elhízásról és a terápiás vonatkozásokról. Elhangzott a WHO jelentéséből származó lesújtó adat, miszerint a magyarországi nem traumás eredetű amputációk száma háromszorosa az európai uniós átlagnak! Ennek hátteréről, a diagnózis és a betegkövetés folyamatáról beszélve kiemelte a betegút hosszúságát, a komplex, sokoldalú kivizsgálás nehézkességét. A doktornő elmondta, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon számos szervezet, szakmai társaság foglalkozik a témával, minden diagnosztikus és terápiás beavatkozás feltétele adott, finanszírozás hiányosságai mellett a szakmai konszenzus és megfelelő ellátó centrumok hiánya is nagy problémát jelent.
A rendezvény vendég előadója Dr. Julia Heya Karcic az Erie-i egyetemi kórházból (Egyesült Államok/ Pennsylvania) érkezett Magyarországra és mindössze 3 napot töltött Szegeden. Előadása címe a „Végtagmentő beavatkozások és rehabilitációs program diabéteszes lábon az USA-ban.”
Dr Julia Heya Karcic sebész, podiátriai szakvizsgával, a diabéteszes láb diagnosztizálásában és kezelésében több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik. Előadásában bemutatta az amerikai statisztikákat a dibétesz gyakoriságáról, a keringési elégtelenség miatt végzett amputációk arányát, és részletesen beszélt a diabéteszes láb diagnosztikus és kezelési protokolljáról. Hangsúlyozta, hogy a sebellátás első lépése a keringés helyreállítása. Addig meg sem kezdik a fekélyes sebek ellátását, amíg a keringés elégtelen. A keringés helyreállítását perifériás erek ballonkatéteres tágításával, és sztent beültetésével végzik. A lábszár, és a láb artériáin végzett beavatkozás, a koszorúereken végzett angioplasztikának megfelelő technika, intervenciós kardiológusok végezik. A 2014-ben Erie-ben újonnan megnyílt sebkezelő intézetben, mind a személyi, mind a tárgyi feltételek magas szinten biztosítják a gyors és pontos diagnózist és terápiás beavatkozásokat. A beérkező beteg egy vizit alkalmával találkozik a szakmai csoport több tagjával pl. diabetológus, sebész, kardiológus, bőrgyógyász és felmérik a perifériás artériák állapotát (MRI, dopler…). Ezt követi a keringés helyreállítása, és a sebkezelés. A sebkezelésekre a szokásos sebészi beavatkozáson túl hiperbar oxigén kamrát is alkalmaznak, amelyben a talpi fekélyes betegek napi rendszerességgel, 2-3 atm nyomáson, heti több alkalommal, 100%-os oxigént lélegeznek be. A sebkezelések után a láb tehermentesítésére speciális tehermentesítő rögzítést, TCC–t (Total Contact Cas) használnak. Az alapos, gyors kivizsgálás és modern eszközöket nem nélkülöző kezelések eredménye, hogy az intézetben 2014 óta kezelt betegek 88%-a gyógyultan távozott, csak a maradék 12%-nál volt szükség amputációra.
A résztvevők kérdésére Dr Julia Heya Karcic elmondta, hogy az amerikai biztosítótársaságoknál egy szemléletváltás következett be. Belátták, hogy kifizetődőbb az egyébként drága végtagmentő eljárások támogatása, mint biztosítani az amputáció és az azt követő rehabilitáció, valamint az életen át tartó támogatás drasztikus költségeit.
A doktornő olvasva a WHO által nyilvánosságra hozott adatokat a Magyarországon rendkívül magas számú amputációk számáról, egy non-profit alapítvány létrehozását indította el az USA-ban, amelynek célja, a diagnosztika és a terápia komplex szemléletét, és feltételeit megismertetni a magyar kollégákkal, és megtanítani az érdeklődő szakembereknek a perifériás erek katéterezési technikáját. Az alapítvány amerikai orvosok Magyarországra utazását és a műtéti beavatkozás betanításának költségeit támogatja. Ehhez klinikai körülmények szükségesek. Jó eséllyel a szegedi egyetemi klinikai központ lehet az első hely, ahol a program megvalósulhat!
