A gyógyult betegek pozitív visszajelzései és a család adják a legnagyobb töltést – vallotta Prof. Dr. Kemény Lajos az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon tartott előadásán április 7-én. A nemzetközileg elismert bőrgyógyász professzor pályája kezdetétől a saját példáján keresztül mutatta be, szerinte miért jó kutatni, és hogyan lehet sikereket elérni az egészségügyben.
Hogyan és miért lesz valakiből kutató? – tette fel a kérdést Prof. Dr. Kemény Lajos bőrgyógyász azon az előadáson, amelyet az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar hallgatóinak tartott a Szakmai hét nyitóeseményeként 2025. április 7-én. A kutatóvá válás valójában tudás és kíváncsiság függvényében alakul. Ha valaki elér egy bizonyos szintű tudást, és túlságosan magabiztossá válik, a kíváncsisága pedig alábbhagy, az nagyon veszélyes – világított rá a professzor.
Sok hallgató érdeklődött Prof. Dr. Kemény Lajos előadása iránt, többen kérdeztek is a neves bőrgyógyásztól. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Miért jó kutatni? Sikerek, kudarcok, újrakezdések című szakmai előadásra olyan sok hallgató volt kíváncsi, hogy be sem fértek a kar első emeleti nagy előadótermébe, egy szomszédos teremben a többiek kivetítőn követhették a közvetítést. Dr. Kemény Lajos Szegeden született 1959-ben, majd Soltvadkerten nőtt fel. Ezt illusztrálandó hozott egy fotót, amelyen egy soltvadkerti betlehemes játék látható az ő főszereplésével, ugyanis ő alakította a kis Jézust a jászolban. Két nővére van, ő a harmadik a sorban, első generációs értelmiségiek. Édesapja mezőgazdasággal foglalkozott, még 88 éves korában is 500 hektoliter bort készített. Nyaranként, amikor az osztálytársai kirándulni mentek, ők általában a szőlőben kapáltak, segítettek a munkákban.
– Elsőévesen a Kémia Intézetben voltam diákkörös, számomra nagyon unalmas volt – tért rá az egyetemi éveire. Mivel az immunológia érdekelte legjobban, és betegekkel szeretett volna foglalkozni, másodévesként elkezdte végigjárni a szóba jöhető klinikákat. – A bőrklinikán a lépcsőfordulóban összefutottam Dr. Dobozy Attilával, megkérdeztem, mit lehetne csinálni. Kezével a hátamra csapott, és azt mondta, „gyere, fiam!” Akkor még nem tudtam, hogy ezzel megpecsételte a sorsomat, és bőrgyógyász leszek.
Dobozy Attila kollégája, Dr. Simon Miklós nemzetközileg ismert bőrgyógyász volt, aki rendkívül inspiráló, nemzetközi hírű kutatókat hívott meg Magyarországra a vasfüggönyön túlról. Addig ezeket az embereket csak könyvekben látták. Az első tudományos kutatás, amelyben Kemény Lajos is részt vett, a keratinociták antimikrobiális hatásával foglalkozott, Dr. Csató Miklós vezetésével. Kemény professzor 1987-ben szerzett szakvizsgát bőr-, nemigyógyászat és kozmetológiából, 1993-ban klinikai immunológia és allergológiából.
 |
| Miért jó kutatni? - Prof. Dr. Kemény Lajos előadása az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon. Galéria: Kovács-Jerney Ádám |
A Szegedre vendégelőadóként érkezett Thomas Ruzickával való találkozása pedig azért volt meghatározó, mert az ő javaslatára pályázott a Humboldt-ösztöndíjra. Így került 1989-1991-ig a világ egyik legjobb klinikájára Münchenbe, ahol rendkívül színvonalas kutatásokba kapcsolódhatott be. „Akikkel együtt ültem a padokban, azok közül 15-20-an később Európa vezető klinikáinak a tanszékvezetői lettek” – jegyezte meg. Kell, hogy az embert különféle behatások érjék, állapította meg a németországi tanulmányaival kapcsolatban.
Dr. Kemény Lajos bevallotta, ő soha semmit nem akart vezetni, csak belecsöppent ezekbe a szerepekbe. 2004-től tanszékvezető egyetemi tanár lett az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán. A munka mennyiségével kapcsolatban Robert Frostot idézte: „Ha szorgalmasan dolgozol napi 12-14 órát, elérheted, hogy főnök legyél és napi 16 órát dolgozz.” Elárulta, vezetőként a legtöbb problémája azzal volt, hogy a kollégák közötti konfliktusokat miként oldja fel. Maga az oktatás, a kutatás és a betegellátás élmény volt számára. Az előadást hallgató fiataloknak hangsúlyozta, ha az ember sok mindenben kipróbálja magát, akkor valamiben biztosan sikeres lesz.
- A legtöbb sikert a betegellátásban értem el, ez az, ami a legnagyobb töltést tudja adni – mutatott egy fotót egy pikkelysömörös pácienséről, akinél két hónap alatt nagyon látványos javulást tudott elérni biológiai terápiával. Nagyviziten „számon kérte” a beteg a professzort: „Ki fogja nekem ezek után elhinni, hogy rokkant vagyok?” Az illető ugyanis húsz éve nem dolgozott, elhagyta a felesége, a családja. A betegektől érkező pozitív üzenetek mindig nagy megerősítést adtak számára. Egy súlyos ekcémástól például ezt a visszajelzést kapta WhatsApp-on: „Igazság szerint ez nekem az álom bőr kategória.”
Pályáját bemutatva Dr. Kemény Lajos beszélt a legfontosabb kutatásairól is, például immundermatológiai kutatásokról, új fényterápiás eljárások kifejlesztéséről (excimer lézeres kezelés psoriasis betegségben), illetve arról, hogy vizsgálták, az újszülöttkori kékfény-kezelés mennyire fokozza a későbbi pigmentelváltozások számát. A professzor jelenleg az International Journal of Dermatology című szaklap főszerkesztője, ebben a pozícióban nem kevesebb, mint évi 4200 közlemény processzálása a feladata.
Dr. Kemény Lajos elmondta, a kíváncsiságban és az áldozatos munkában jobban hisz, mint a szerencsében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A sikerek közé sorolta az előadó azokat az emlékezetes közösségi eseményeket, csapatépítőket, amelyek színesítették vezetőként a mindennapjait: ilyen volt 2004-ben a Magyar Immunológus Társaság fürdőpartija az akkori „Gombában”. Kétévenként német-magyar focimeccseket szerveztek, amelyek sajnos sérülések okán is maradandó élmények, valamint a sárkányhajó versenyek is emlékezetesek. A Covid-járvány idején Dr. Kemény Lajos online videóüzenetet küldött Mikulásnak öltözve – mint kiderült, ilyen szerepben is többször volt látható. – A legnagyobb siker a család: a fiam bőrgyógyász, a lányom gazdasági matematikus, és van egy 9 hónapos unokám – büszkélkedett.
A fiatalokhoz szólva azt tanácsolta, pályájukon mindig az vezérelje őket, hogy segíteni akarnak másokon, és szeretettel forduljanak a körülöttük lévő emberekhez még akkor is, ha ez sokszor plusz energiát igényel. Ne veszítsék el a kíváncsiságukat, és ne a pozíció megszerzése legyen a céljuk, hanem a szakmai fejlődés.
Névjegy
Prof. Dr. Kemény Lajos nemzetközileg elismert bőrgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Tudományos Akadémia tagja. Orvosi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. Bőrgyógyászati, klinikai immunológiai és allergológiai szakvizsgával rendelkezik. Kemény Lajos mind a négy nagy európai bőrgyógyászati társaságnak aktív vezetőségi tagja, a Magyar Bőrgyógyászati Társaság és a Magyar Immunológiai Társaság elnöke volt. Tudományos eredményeit számos rangos díjjal ismerték el. A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle elnöke, és az International Journal of Dermatology főszerkesztője. Tudományos munkáira több mint 20 ezren hivatkoztak; közéleti tevékenységének elismeréseként a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumának Szőkefalvi-Nagy Béla Díját, valamint Soltvadkert Város díszpolgára kitüntetést kapta.
A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Tehetség Program támogatásával az NTP-HHTDK-24-0024 azonosító számú, „A tudományos diákköri munka népszerűsítése a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon” című nyertes pályázat keretében valósult meg.
Vida-Szűcs Imre
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
